A divatról 2.

divat, divatszociológia, szociológia, stílus kommunikáció, társadalom,A divat meghatározására a legtöbb, társadalommal és/vagy egyénnel foglalkozó tudományág tett már kísérletet. Ezeket is összeszedtem az első komolyabb írásomban…

“A köznyelvben ma is tartja magát az a nézet, hogy a divat csak a ruházattal foglalkozik, „s nem szól a lényegről” (Zsolt P. 2001). Ebben a fejezetben a divat fogalmának szakirodalmi áttekintését tűztem ki célul, hogy eloszlassam az olvasóban a divat „ürességét”.
A divat fogalmának meghatározásai az 1970-es évek előtt igen leegyszerűsítettek voltak. Nystrom 1938-ban írt, Economics of Fashion című munkájában a divatot egy adott időszak uralkodó stílusának tartotta. A.H. Daniels (1951) szerint pedig a divat az, ami adott időszakban helyénvaló.

Az első komplexebb meghatározás 1974-ből származik. George B. Sproles a divatot magatartásmódnak nevezi, amit a társadalom egy bizonyos csoportja bizonyos időre átvesz, mert azt tekinti társadalmilag megfelelőnek adott időre és állapotra.
A meghatározások többsége főként társadalmi, kulturális jelenségnek tekinti vagy abból a szempontból közelíti meg a divatot. És bár én is társadalmi, kulturális jelenségként közelítek hozzá (…), fontosnak tartom, hogy teljes képet mutassak meghatározásáról. Úgy gondolom, ezzel lesz teljes az olvasóban a divat fogalma.

divat, divatszociológia, szociológia Divat az általános lexikonokban

A lexikonok nagy része a divatot, mint a ruházatra vonatkozó jelenséget definiálja. Csak ritka esetben tűnik fel az egyén és a társadalom kapcsolata, így nem is csodálkozhatunk, ha a hétköznapokban divat alatt csupán a ruházkodást értjük. A legjobb meghatározást, amiben megjelenik a divat tudományosnak mondható megközelítse is a Magyar Értelmező Kéziszótár adja: „Az élet külső formáit, a társas érintkezést, de különösen a viseletet, az öltözködés módját irányító és koronként változó szokások összessége, rendszere.”

 Divat és esztétika

Az esztétika a divat művészi elemeit és szépségideáljait emeli a középpontba. Ezeket vizsgálja és elemzi. Azt tekinti divatos tartalomnak vagy formai megoldásnak, ami ideig-óráig sablonszerűvé válik. Ha pedig valami sablonszerű, már leszivárgott (Veblen T. 1975) és a tömeg számára is elérhető, akkor nem lehet a magas kultúra része. Az esztétika a korstílus keletkezésében közreműködőnek, de nem azonosnak tekinti a divatot. Előbbit elvontabbnak, módszerbelinek tartja, míg utóbbi „konkrét átvételekben, azonosságokban jelentkezik” (Szerdahelyi-Zoltai, 1972).

divat, divatszociológia, szociolgóia Divat és gazdaság

Gazdasági szempontból talán Dr. Kadinkó József fogalmazta meg legjobban, hogy mi is a divat. „A divat – nem feledkezve meg esztétikai, lélektani, szociológiai vonatkozásairól sem – alapjába véve gazdasági tényező, amely a meglévő ruhatári állomány erkölcsi kopásának gyorsításával újabb keresletet indukál” (Kadikó J. 1982). Gazdasági vonásai jelentősek, egyrészt mivel a gazdasági szféra hozza létre és viszi piacra a termékeket, másrészt mert folyamatos mozgásban tartja a gazdaságot, hiszen a kínálati oldal állandó vásárlási vágyat generál a fogyasztókban.

A legkomplexebb definíciót – gazdasági szempontokat tekintve – talán Kovács Kármen írta le 2009-ben. „Gazdasági értelemben a divat egy olyan termékinnováció átmeneti, a kínálati oldal érzelemorientált marketingstratégiájának hatására kialakuló, a társadalom egy vagy több szegmensének jelentős hányada általi szimbolikus fogyasztása, amelynek újdonságtartalma a stílus jellemzőiben rejlik” (Kovács K. 2009).

divat, divatszociológia, szociológia Divat és pszichológia

A pszichológia az egyénnel foglalkozik, az individuumból indul ki, ezért nem meglepő, hogy a divatot is, mint az egyént meghatározó és a társadalomhoz valamilyen módon kötő jelenségnek írja le. Ebből a szempontból a divat az egyéniség keresését segít. Akárcsak a szokások, ez is utánzáson alapul, de ellentétben a szokásokkal nem a múlt formáit imitálja, hanem szorosan a jellemhez kapcsolódik (Sillamy N. 1997). Összefonódik a személy kialakulásával, az énkép fejlődésével. Az ön-koncepció fontos része a szimbolikus javak fogyasztása, legyen szó a ruházati divatról, vagy az értékrendről. Az egyén a divatjavakon keresztül önmagáról informálja a társadalom többi tagját. Az énképet védi, biztosítja, az ön-imázst támogatja, akár azt nézzük, amit a társadalom lát az egyénről, akár azt, hogy az egyén mit lát magáról.  „A fogyasztók elsősorban azokat a termékeket választják ön-imázsuk kinyilvánítására, amelyek szembetűnők” (Kovács K. 2009). Legyen szó valóban kézzel fogható termékekről vagy szokásokról.

divat, divatszociológia, szociológia Divat és szociálpszichológia

A divatot modern tömeglélektani jelenségnek tartja. Olyan nézetnek, ami folyamatosan változik és utánzáson alapul. Ráadásul ez teszi lehetővé a hierarchikusan felosztott társadalmi csoportok tagjai számára, hogy szimbolikus tárgyak és eszközök használata révén egy magasabb társadalmi csoport tagjainak látszódjanak. „A divat hozzásegít ahhoz, hogy az emberek életüket társadalmi időben éljék, a jelent az összes többi korszaktól eltérőnek, saját magukénak érezhessék” (Csepeli Gy. 2006).

 Divat és antropológia

A divat mindig tartalmaz bizonyos kulturális jegyeket, amik adott időben adott társadalomban jellemzőek. Az antropológia ezeket a jegyeket vizsgálja minden társadalom fejlődésében.”