A DIVAT SZEREPE A TÁRSADALMI FOLYAMATOKBAN
A mai nyitott társadalmakban, ahol a döntések az egyén szabad választásán alapulnak, a divat egyrészt mozgatórugóként van jelen, másrészt az egyén társadalomban elfoglalt szerepét is megmutatja. Mozgatórugó, mivel a demokráciákban nincs olyan szabályozás, ami felhatalmazza az egyik réteget bizonyos viseletek és szimbólumok hordására, miközben egy másiknak – vagy többnek – megtiltja azt. (Spencer, 1907) És mozgatórugó amiatt is, mert a folyamatos hasonulási- és elkülönülési vágy hatására – ami a különböző csoportok és egyének között alakul ki – mindig kénytelen megújulni: aki a társadalmi hierarchia tetején áll, mindig különbözni akar azoktól, akik alatta állnak, miközben azok mindinkább igyekeznek hasonlatossá válni hozzájuk. (Veblen, 1975)
De nem csak folyamatos fejlődést és változást generál, hanem – mint ahogy azt írtam is – meghatározza az egyént a társadalmi keretek között. Vagyis azzal, hogy valamilyen divatot követ, meg lehet mondani, hogy milyen társadalmi csoportba, rétegbe tartozik. A divat úgymond biztonságot nyújt az individuum számára a társadalmat övező káoszban, hiszen a divaton keresztül tagja lehet egy csoportnak, ami megvédi őt a társadalom többi csoportjától, más egyénektől és a kirekesztettségtől. Azzal, hogy a test reprezentációján – így a divaton – keresztül kifejezzük, hogy hova tartozunk, vagy hova igyekszünk tartozni, illetve e csoport hajlandó minket befogadni, legitimálja is az individuumot. (Simmel, 1973)
Arról sem szabad megfeledkezni, hogyan képes megjelölni az egyéneket a divat, és milyen eszköztárat használ ehhez. Azzal, hogy egy divatot követünk vagy sem, mindig információt adunk át magunkról a környezetnek, hiszen a divat szimbólumok rendszere, amit az emberek szocializációjuk során megtanulnak értelmezni. Még akkor is adatokat közlünk, ha tudatosan vagy tudattalanul igyekszünk kizárni ezeket a jeleket az életünkből, hiszen az is jelentést hordoz magában. Éppen ezért, nem is lehet kibújni alóla, és – ahogy az egyes szubkultúrák esetében is észlelhető – sokszor éppen a divat követésének a tagadásából alakul ki divat.
Muszáj azonban említést tenni arról is, amit fentebb már megemlítettem: a szabad választás kérdését. Ugyan egy korábbi írásomban már kifejtettem, de mivel ennek a dolgozatnak az egyik támpillérét alkotja, szeretném itt is leírni nézetemet, miszerint a divat követése nem egészen szabad választásunkon alapul. Azzal ugyanis, hogy tartozni szeretnénk egy csoportba, és ehhez felvesszük az adott csoport a test reprezentációjával kapcsolatos attitűdjeit és szimbólumait, még nem jelenti azt, hogy ennek a megvalósulása szabad döntésünk. Az kétségkívül választásunkon múlik, hogy melyik csoporthoz vagy társadalmi osztályhoz kívánunk tartozni. Viszont ahhoz, hogy oda tartozzunk, egy viszonylag merev szabályrendszernek kell megfelelni. Nincsenek egyéni döntések, csak az, amit a csoport elitje meghatároz. És akkor, ha az egyén nem tartja be ezeket a kereteket, a csoport szankciókkal élhet, illetve a külső szemlélő számára kétségessé válik, hogy milyen csoportba is tartozik az individuum. (Tóth, 2012) Ebből az következik, hogy a megfelelő divat követése még nem elégséges a csoportba tartozáshoz, a legitim értékek ugyanis nem merülnek ki a legitim divat követésében.